Habsburg Anna magyar hercegnő
magyar trónkövetelő, cseh királyi hercegnő, osztrák hercegnő, Luxemburg örökösnője, Türingia tartománygrófnéja / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ausztriai Anna (francia nyelvterületen ismert még, mint Luxemburgi Anna; Bécs, Ausztria, 1432. április 12. – Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom, 1462. november 14.), saját jogán Luxemburg hercegnéje, valamint türingiai tartománygrófné Bátor Vilmos hitveseként.
Albert magyar király leányaként Anna magyar hercegnő is volt, így hasonló címmel lásd még az Anna magyar hercegnő egyértelműsítő oldalt. Hasonló névvel lásd még: Habsburg Anna (egyértelműsítő lap). |
Ausztriai Anna | |
Anton Waiss festménye, készült 1579 és 1587 között (Bécsi Szépművészeti Múzeum) | |
Uralkodóház | Habsburg |
Született | 1432. április 12. Bécs, Ausztria |
Elhunyt | 1462. november 14. (30 évesen) Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom |
Nyughelye | Reinhardsbrunn |
Édesapja | II. Albert német, magyar és cseh király |
Édesanyja | Luxemburgi Erzsébet |
Testvére | György herceg Erzsébet lengyel királyné V. László magyar király |
Házastársa | III. Vilmos türingiai tartománygróf |
Gyermekei | Margit brandenburgi választófejedelemné Katalin münsterbergi hercegné |
Vallása | nyugati keresztény |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztriai Anna témájú médiaállományokat. |
V. Albert osztrák herceg (később német, magyar és cseh király) és Luxemburgi Erzsébet elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot 1432-ben. Az 1442-es győri békeegyezmény értelmében III. Ulászló lengyel király (ekkor már megkoronázott magyar király is volt) jegyese lett, ám az 1444-es várnai csatában elhunyt fiatal király halála miatt a tényleges házasságot nem kötötték meg. Végül 1446-ban a türingiai tartománygróf, Bátor Vilmos felesége lett, amely házasságból két leány, a későbbi Margit brandenburgi választófejedelemné és Katalin münsterbergi hercegné származott.
Anna Zsigmond német-római császár és magyar király legidősebb unokájaként követte anyját, Luxemburgi Erzsébetet, mint Magyarország trónörököse. Ezt a jogát öccsének, Postumus Lászlónak 1457-ben bekövetkezett halála után is fenntartotta Hunyadi Mátyás ellenében. Férje, Vilmos az ő születési jogán kívánta elfoglalni a Magyar és a Cseh Királyságok trónját, ám ebbéli ambícióinak nem tudott érvényt szerezni. Ennek ellenére Anna 1462-es saját haláláig viselte a „Magyarország és Csehország királynője” címet.