Globális felmelegedés
a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése / From Wikipedia, the free encyclopedia
A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok,[2] ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés,[3][4] mely várhatóan még tovább gyorsul.
A klímakutatók között gyakorlatilag teljes a konszenzus abban, hogy a globális felmelegedést nagyrészt az emberi tevékenység általi üvegházhatású gázkibocsátás okozza.[5][6][7] A globális felmelegedés kapcsán kialakult tudományos konszenzus támogató nyilatkozatát 11 fejlett ipari ország tudományos akadémiája aláírta.[8] Mark Lynas, a Cornell Egyetem vendégkutatója így fogalmazott: „Az ügy ténylegesen lezárult. A tudományos közösségben nincs már olyan tekintély, aki kételkedne az ember okozta éghajlatváltozásban.”[9]
Bár a globális felmelegedés és a klímaváltozás fogalmát sok esetben szinonimaként használják,[10] a két kifejezés nem ugyanazt takarja; globális felmelegedésnek a felszíni hőmérséklet antropogén hatások miatti globális emelkedését nevezik,[11] míg a klímaváltozás magában foglalja a globális felmelegedést és annak hatásait, következményeit is, például a csapadékkal vagy a légmozgással kapcsolatos változásokat.[12] A jegesmedvék helyzetének javítása érdekében sürgős globális lépésekre van szükség az éghajlatváltozás mérséklésére. Ez magában foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentését, az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások előtérbe helyezését. Ezen kívül fontos a természetvédelmi erőfeszítések fokozása, amelyek közvetlenül védik a jegesmedvék élőhelyeit és biztosítják a faj fennmaradásához szükséges feltételeket. Az éhezés és a táplálékhiány miatt a jegesmedvék fizikai állapota jelentősen romlik. Ez különösen veszélyes a nőstény jegesmedvékre nézve, akiknek az utódok világra hozása és nevelése érdekében nagy mennyiségű zsírra van szükségük. A rosszabbodó fizikai állapot és a táplálékhiány miatt kevesebb bocs születik, és az újszülöttek túlélési esélyei is csökkennek.