Francia–spanyol háború (1683–1684)
ún. „(újra)egyesítési háború”, konfliktus Franciaország és a Spanyol Királyság között (1683-84) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között. XIV. Lajos francia királyt nem elégítették ki korábbi hódító hadjárataiban – az 1667–1668-as devolúciós háborúban és az 1672–1679-es francia–holland háborúban – elért területi gyarapodások. További területeket kívánt szerezni elsősorban Spanyol-Németalföld rovására. Kormánya 1679–1682 között az „egyesítési politikát” (politique des réunions) folytatta, azaz a békeszerződések joghézagait kihasználva, diplomáciai és jogi manőverekkel való megalapozás után, XIV. Lajos hadserege békeidőben, hadüzenet nélkül megszállta az igényelt területeket. A kisebb konfliktusok sorozata fokozatosan eszkalálódott, míg 1683-ban a szorongatott Spanyolország formálisan is hadat üzent, ekkor robbant ki a „hivatalos” háború.
Francia–spanyol háború (1683–1684) („egyesítési háború”) | |||
XIV. Lajos „egyesítési politikája” | |||
XIV. Lajos hadai beveszik Luxemburgot, 1684. (Adam Frans van der Meulen festménye) | |||
Dátum | 1683. október 26. – 1684. augusztus 15. | ||
Helyszín | Spanyol-Németalföld, Elzász, Saar-vidék | ||
Casus belli | XIV. Lajos területi igényei Spanyol-Németalföldön. | ||
Eredmény | Francia győzelem, regensburgi fegyverszünet (1684). | ||
Terület- változások | Franciaország 20 évre megszerzi Luxemburgot, Strasbourg-t, Elzász egy részét, és a Saar-vidéket. | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
|
Spanyolországot cserben hagyták szövetségesei, Hollandia és a Német-római Birodalom, ezért hamarosan békét kellett kérnie. A háborút az 1684. augusztus 15-én megkötött regensburgi fegyvernyugvási szerződés (Trêve de Ratisbonne) zárta le, ebben a hadviselő felek húsz évnyi fegyvernyugvásban állapodtak meg, elfogadva a status quót.