Európai Űrügynökség
From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául: Agence spatiale européenne, röviden ASE)[6] egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik. Központja Párizsban van. Körülbelül 2200 alkalmazottja van,[2] költségvetése 2003-ban 2,7 milliárd, 2010-ben 3,7 milliárd, 2015-ben pedig 4,4 milliárd euró volt. Utóbbinak mintegy 20%-a az Európai Unió hozzájárulása a közös programok finanszírozásához.
Európai Űrügynökség | |
Az ESA fő irányítóterme | |
ESA tagországok
Együttműködő (ECS) államok
Együttműködési megállapodást aláíró, de még nem ECS országok
közreműködők | |
Alapítva | 1975. május 30.[1] |
Típus | nemzetközi szervezet[2] |
Tevékenység | űrkutatás |
Székhely | Párizs |
Irányítószám | 75738 |
Nyelvek | angol, francia, német[3] |
Főigazgató | Josef Aschbacher[4] |
Költségvetés | 5,72 milliárd euró (2019)[5] |
Dolgozók száma | 2200 (2019)[2] |
é. sz. 48° 50′ 54″, k. h. 2° 18′ 15″48.848333333333, 2.3041666666667 | |
Az Európai Űrügynökség weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Európai Űrügynökség témájú médiaállományokat. |
Az ESA rakétáit (Ariane, Vega) a Francia Guyana-i Kourou melletti Guyana Űrközpontból indítják, amelyet azért választottak, mert közel található az Egyenlítőhöz. Ez azért fontos, mert a Föld forgása következtében az Egyenlítőn a legnagyobb a kerületi sebesség, tehát ha megfelelő (keleti) irányba indítjuk a rakétát, akkor kevesebb üzemanyag szükséges a felbocsátáshoz.
A ESA 1985-ben hirdette meg első kutatási programját, a Horizon 2000-et, melynek keretében több űrszondát és csillagászati műholdat is indítottak. A következő a 2002-ben meghirdetett Aurora-program, melynek célja már az, hogy a 2030-as évek elejére európai űrhajósok szálljanak le a Marsra.
Magyarország már 1991 óta tart fent kapcsolatot az ESA-val, majd 2003-ban együttműködési megállapodást is aláírtak a felek. Végül 2015. február 24-én Magyarország az ESA teljes jogú tagjává vált.