Epirusz (történeti régió)
délkelet-európai történelmi régió a Píndosz és a Jón-tenger között / From Wikipedia, the free encyclopedia
Epirusz - egy földrajzi és történelmi régió Délkelet-Európában, amely a jelenlegi Görögország és Albánia között oszlik meg. A Píndosz-hegység és a Jón-tenger között helyezkedik el és a Vlorë-öböltől és az Acrocerauni-hegységtől északon az Ambracian-öbölig és a délen található, romos római városig, Nikopoliszig nyúlik el. Területe jelenleg az északnyugat-görögországi Epirusz régió, valamint a dél-albániai Gjirokastër és Vlorë megyék között oszlik meg. Epirusz legnagyobb városa Joánina, mely a görög Epirusz régió székhelye, Gjirokastra pedig Epirusz albán részének legnagyobb városa.
Epirusz | |
Ország | |
Népesség | |
Népesség | ismeretlen |
Térkép | |
Epirus az ókorban | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Epirusz témájú médiaállományokat. |
Epirusz egy zord, és hegyvidéki régió, mely egykor az ókori Görögország északnyugati területe volt és a káoniak, molossziak és thesprotaiak görög törzsei lakták. Itt ált Dodona szentélye, az ókori Görögország legrégebbi és Delphoi után a második legrangosabb jósdája. A 370-ben az Aeacidae-dinasztia által egyetlen állammá egyesített Epirusz az epiruszi Pyrrhus uralkodása alatt szerzett hírnevet, aki hadjáratok során harcolt a Római Köztársaság ellen. Epirusz ezt követően i.e. 146-ban a Római Köztársaság része lett Görögország többi részével együtt, amelyet a Római Birodalom és a Kelet-római Birodalom követett.
Konstantinápoly elestét követően a negyedik keresztes hadjáratban Epirusz a Bizánci Birodalom egyik utódállamának, Epirusz despotátusának a központja lett. A 15. században az Oszmán Birodalom által meghódított Epirusz a 19. század elején az oszmán albán uralkodó, Ali pasa által irányított, félig független pasalik részévé vált, a Magasztos Porta azonban 1821-ben ismét megerősítette itteni uralmát. A balkáni háborúkat követően Az első világháborúban Dél-Epirusz Görögország, míg Észak-Epirusz Albánia része lett.