Császári és Királyi Hadsereg
az Osztrák–Magyar Monarchia hadereje (1867–1918) / From Wikipedia, the free encyclopedia
A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig. A hadsereg az Osztrák–Magyar Fegyveres Erők része volt a haditengerészettel együtt. Korabeli hivatalos forrásokban általában csak a Bewaffnete Macht (Fegyveres Erők) elnevezés szerepelt.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Gyors adatok
Császári és Királyi Hadsereg | |
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadizászlaja 1918-ban | |
Dátum | 1867–1918 |
Ország | Osztrák–Magyar Monarchia |
Típus | hadsereg |
Feladat | Az Osztrák–Magyar Monarchia szuverenitásának és területi épségének védelme |
Méret | 430 000 fő (1913) 2 500 000 fő (1914) 7 800 000 fő (1914-1918) |
Parancsnokok | |
Híres parancsnokok | Rudolf von Steinstätten (utolsó hadügyminiszter) Kövess Hermann (utolsó vezérkari főnök) Horthy Miklós (utolsó flottaparancsnok) Frigyes főherceg Conrad von Hötzendorf Rohr Ferenc |
Kultúra és történelem | |
Háborús részvétel | Bosznia-Hercegovina okkupációja Első világháború |
A Wikimédia Commons tartalmaz Császári és Királyi Hadsereg témájú médiaállományokat. |
Bezárás
Nem tévesztendő össze a következővel: A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben. |
Három hadseregből állt:
- A Közös Hadsereg (Gemeinsame Armee)
- Az osztrák Császári-Királyi Honvédség (k.k. Landwehr)
- Magyar Királyi Honvédség (k.u. Landwehr)
A hadsereg élén a korlátlan rendelkezési joggal bíró császár és király, mint legfőbb hadúr (Allerhöchster Kriegsherr) állt, az ő kezében összpontosult a legfelsőbb főparancsnokság (Allerhöchste Oberbefehl).