Bulgária természetföldrajza
From Wikipedia, the free encyclopedia
Bulgária a Balkán-félsziget keleti felén található, délen Görögország (472 km) és Törökország (223 km), nyugaton Észak-Macedónia (162 km) és Szerbia (344 km), északon Románia (605 km) határolja nagyrészt a Duna folyóval. Szárazföldi határainak hossza összesen 1806 km, a fekete-tengeri határának hossza 354 km. Területe 110 994 km².[2][3][1][4]
Ebben a szócikkben a bolgár nevek magyaros átírásban szerepelnek. |
Bulgária földrajza | |
é. sz. 42° 45′, k. h. 25° 30′42.75, 25.5 | |
Kontinens | Európa |
Szubrégió | Balkán-félsziget |
Főbb területi jellemzők | |
Területi helyezés | 103 |
Teljes terület | 110994 km² |
Vízterület | 2390 km² (2,15 %) |
Partvonal | 354 km |
Szárazföldi határ | 1 806 km |
Környező országok | Görögország, Törökország, Észak-Macedónia, Szerbia, Románia |
Tengeri terület | 22 km |
Extrém területi jellemzők | |
Legmagasabb pont | Muszala, 2925 m |
Legalacsonyabb pont | Fekete-tenger, 0 m |
Leghosszabb folyó | Iszker, 368 km |
Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Burgaszi-tó, 27,6 km² |
Használatban levő terület | |
Megművelhető terület | 29,9 % |
Állandó termőföld | 1,5 % |
Állandó legelő | 15,5 % |
Erdő, erdős terület | 36,7 % |
Egyéb terület | 16,4 % |
Egyéb jellemzők | |
Éghajlat | mérsékelt és mediterrán |
Domborzat | hegységek, síkságok, dombságok, alföldek, felvidékek |
Természeti kincsek | bauxit, réz, ólom, cink, kőszén, faanyag |
Természeti veszélyek | földrengés, földcsuszamlás |
Környezeti problémák | légszennyezés, vízszennyezés, erdőirtás, talajszennyezés |
Források: CIA World Factbook[1] | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bulgária földrajza témájú médiaállományokat. |
Bulgária földje változatos, felszínének kétharmada síkság és dombság, az alföldek 31%-ot, a fennsíkok és dombságok 41%-ot, a 600 és 1500 méter közötti hegyek 20%-ot, az 1500 méternél magasabb hegyek 3%-ot tesznek ki. Az átlagos tengerszint feletti magasság 470 méter.[5][6][7] Legfontosabb hegységei a Rila–Rodopei-masszívumhoz tartozó Rila, Rodope, Pirin, az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó Balkán-hegység, valamint a főváros mellett emelkedő Vitosa. Jelentősebb alföldjei, medencéi a Bolgár-tábla, a Szófiai-medence, a Rózsák Völgyének nevezett Karlovói- és Kazanlaki-medence, valamint a Felső-Trák-alföld. A Fekete-tenger partját limánok övezik, itt népszerű üdülőhelyek vannak, mint az Aranyhomok vagy a Napospart. Az ország rövidebb folyókban igen gazdag, a leghosszabb saját folyója az Iszker. Jelentős folyók még a Marica, az Arda, a Tundzsa, a Sztruma, a Meszta. Az ország legnagyobb tava a Burgaszi-tó, a legmélyebb a Várnai-tó. Számos gleccsertó és víztározó található Bulgáriában, de felszín alatti vizekben is gazdag terület.
Bulgária a mérsékelt övben található, jórészt kontinentális éghajlatú, a déli területei egy része pedig közelebb áll a mediterrán éghajlathoz; nagy hatással van éghajlatára a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán. A síkságokon és a dombvidékeken 450–850 mm között változik a csapadék mennyisége, a hegyekben 850–1200 mm között. Bulgária talajtakarója rendkívül változatos, mintegy 17 talajfajtát és 28 alfajtát különböztetnek meg; a legelterjedtebb a fahéjszínű talaj és a csernozjom. Természeti kincsekben gazdag ország, jelentős kőszéntartalékokkal, különféle ércekkel, kősóbányákkal, de kőolajat és földgázt is kitermelnek.
Bulgáriában jellemzően közép-európai állat- és növényfajok vannak jelen, bár a magasabb helyeken sarkvidéki és alpesi fajok is előfordulnak. Az egyik legváltozatosabb élővilággal rendelkező európai ország, mintegy 3900 növényfajjal, 210 halfajjal, 37 hüllőfajjal, 428 madárfajjal (ebből 252 fészekrakó), 95 emlősfajjal, 18 kétéltű fajjal. Az országban 3 nemzeti és 11 natúrpark, 55 rezervátum és 35 kezelt természetvédelmi rezervátum (ezekből 16 bioszféra-rezervátum) található. A Pirin Nemzeti Park és a Szrebarna bioszféra-rezervátum szerepel az UNESCO világörökségi listáján.