Bergen-belseni koncentrációs tábor
From Wikipedia, the free encyclopedia
A bergen-belseni koncentrációs tábor a Harmadik Birodalom egyik koncentrációs tábora volt a második világháború idején, Németország északnyugati részén, Alsó-Szászországban.[1] A tábor eredetileg hadifogolytábor volt, majd 1943-ban részben koncentrációs táborrá alakították át és később kibővítették, hogy más táborokból érkező foglyokat is el tudjanak ide helyezni.
Bergen-belseni koncentrációs tábor | |
Ország | Németország |
Település | Celle |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 52° 45′ 32″, k. h. 9° 54′ 26″52.758899, 9.907099 | |
A Bergen-belseni koncentrációs tábor weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bergen-belseni koncentrációs tábor témájú médiaállományokat. |
1941 és 1945 között körülbelül 70 000 áldozat halt meg a táborban. Közöttük volt körülbelül 2000 szovjet hadifogoly, illetve 35 000-en az 1945-ös tífuszjárványban haltak meg, közvetlenül a tábor felszabadítását megelőzően, vagy az után.
A tábort a brit hadsereg szabadította fel 1945. április 15-én. A britek 53 000, az éhezéstől súlyosan legyengült és többnyire beteg foglyot találtak a táborban, továbbá körülbelül 13 000 eltemetetlen holttestet. A háború után a tábor világszerte a holokauszt egyik legismertebb elemévé vált, mivel közvetlenül a felszabadítása után a brit és szovjet hadsereg dokumentumfilmen rögzítette az ottani állapotokat és ez volt az egyik első képes híradás, amiből a világ közvéleménye tudomást szerezhetett a népirtásról.[2]
A táborban valószínűleg több mint 10 000 magyar foglyot tartottak fogva fennállása során.[3]