Bengáli Szultanátus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A Bengáli Szultanátus (bengáli:বাংলা সুলতানাত, /Bángla Szultánát/ ), egy független, középkori iszlám állam volt, amit Bengálban alapítottak 1342-ben. Függetlenségét a Delhi Szultanátustól 1352-ben nyerte el. Területei és befolyása kiterjedt a mai Bangladesre, Kelet-Indiára és Nyugat-Burmára. Több dinasztia is követte egymást a szultanátus regnálása alatt. A 16. század végén felbomlott és beolvadt a Mogul birodalomba és a Mrauk U királyságba. Fővárosai különböző időszakokban: Gaur, Pandua, Szonargaon, főbb nyelvei a bengáli, perzsa és arab, hivatalos vallása a szunnita iszlám, de meghatározó a hinduizmus és buddhizmus is.
Gyors adatok
Bengáli szultanátus (শাহী বাংলা) | |||||
megszűnt | |||||
1352 – 1576 | |||||
| |||||
Bengáli szultanátus 1500 körül | |||||
Általános adatok | |||||
Fővárosa | Gaur, Pandua, Sonargaon | ||||
Hivatalos nyelvek | bengáli, arab, perzsa | ||||
Vallás | |||||
Pénznem | taka | ||||
Kormányzat | |||||
Államforma | szultanátus | ||||
Államfő | szultán | ||||
| |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bengáli szultanátus (শাহী বাংলা) témájú médiaállományokat. |
Bezárás