A belmonti ütközetet 1861. november 7-én vívták a Missouri állambeli Mississippi megyében és itt mutatkozott be először az amerikai polgárháború harcterén Ulysses S. Grant dandártábornok, az Egyesült Államok későbbi vezénylő tábornoka, akit a háború után elnökké választottak. Grant ekkori csapatai képezték az Army of the Tennessee (Tennessee hadsereg) későbbi magját.[3]
November 6-án Grant gőzhajóval elindult az illinoisi Cairo városából a Kentucky államban levő Columbus erődítményének elfoglalása céljából. Másnap értesülést szerzett róla, hogy a konföderációs csapatok átkeltek a Mississippi folyón a Columbus-szal szemközi Belmont városánál. A folyó nyugati partján kikötve partra rakta katonáit és Belmont ellen vonult. Grant csapatai meglepetésszerűen lerohanták a konföderációs állásokat és fosztogatni és pusztítani kezdtek. Ám az erősítést kapó és gyorsan újjászerveződő déliek ellentámadásba mentek és a folyó túloldaláról tüzérségi támogatást is kaptak az erőd ágyúitól. Grant egységei visszavonultak a hajókig és visszatértek kiindulópontjukra, Paducah városába. Az ütközet kevés jelentőséggel bírt, de mivel más hadszíntereken semmi sem történt ez idő tájt, ezért az összecsapás kiemelt sajtófigyelmet kapott.