Aranyláz
From Wikipedia, the free encyclopedia
Aranyláznak nevezzük azt a vándorlási hullámot, amely egy jelentős mennyiségű aranylelet felfedezésének hírére indul meg. A fogalom leginkább a 19. századi Észak-Amerikához kötődik, de Ausztrália és Dél-Afrika is volt már az arany után kutató tömegek célpontja, illetve az Újvilág felfedezését követő időkben megindult kivándorlásban is volt szerepe az ezüstnek-aranynak.
Ez a szócikk a történelmi eseményről szól. Hasonló címmel lásd még: Aranyláz (film). |
Az aranylázak általában kedvező hatással vannak az adott terület infrastruktúrájára (közlekedés, települések, kommunikáció), valamint a helyi társadalom szerkezete is átalakulhat az aranyásók (sokszor végleges) letelepedésével. Ezek következtében az addig elzárt terület kapcsolata a külvilággal megváltozik.
Az aranyat keresők közül csak kevesek gazdagodtak meg, náluk általában jobban jártak az őket kiszolgáló kereskedők.
A kaliforniai aranyláz idején fellendült az Észak-Amerika keleti partjairól induló, Dél-Amerikát megkerülő hajózás, mely sokszor 4 hónapig is tartott és a Horn-fok miatt nem volt veszélytelen, mégis sokan ezt választották, mert az észak-amerikai szárazföldi utak ellenséges bennszülött indiánok földjén vezettek keresztül, és az utazás ott is legalább ennyi ideig tartott.