Anna királynő bosszúja
Feketeszakáll angol kalóz zászlóshajója / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Anna királynő bosszúja (Queen Anne’s Revenge) Feketeszakáll angol kalóz zászlóshajója volt 1717 novembere és 1718 júniusa között.[1]
Anna királynő bosszúja | |
Hajótípus | háromárbócos könnyű fregatt |
Névadó | Anna brit királynő |
Tulajdonos | |
Pályafutása | |
Szolgálatba állítás | 1710 |
Szolgálat vége | 1718 |
Sorsa | Zátonyra futott az akkori Topsail-öböl (ma Beaufort-öböl) bejáratánál. |
Általános jellemzők | |
Hossz | 30,40 méter (100 láb) |
Szélesség | 8,53 méter (28 láb) |
Merülés | 4,3 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna királynő bosszúja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az 1710-ben épített vitorlás első ismert tulajdonosa egy francia kereskedő, Rene Montaudoin volt. Ez idő alatt az akkor La Concorde de Nantes nevű hajó három rabszolgákat szállító utat is teljesített a franciaországi Nantes, Nyugat-Afrika és a Karib-térség között. Az utolsó, harmadik útja során azonban 1717 novemberének végén, úti célja elérése előtt nem sokkal Feketeszakáll megtámadta és elfoglalta. A kalózok megtartották, átalakították és Anna királynő bosszújára keresztelték át, melynek hajónaplóját később maga a kalózvezér vezette. A vitorlás Feketeszakáll zászlóshajója volt egészen 1718 júniusáig, amikor egy homokdűnén zátonyra futott az akkori Topsail-öböl (ma Beaufort-öböl) bejáratánál. A balesetben olyan súlyosan megrongálódott, hogy a kalózok hátrahagyták. Egyes feljegyzések szerint a hajó elsüllyesztését Feketeszakáll előre eltervezte.
1996 végén a Beaufort-öbölben végzett kutatás során egy hajóroncsra bukkantak, amelyről 2011-ben hivatalosan is bejelentették, hogy az az Anna királynő bosszúja. A roncsot már megtalálása óta jelentős nemzetközi érdeklődés övezi, 2011-ben egy felszínre hozott ágyú okán került a média figyelmének középpontjába.[2][3] A felfedezése óta tartó feltárás során a tengerfenékről megszámlálhatatlan hajótartozékot, személyes tárgyat, hajózási és egyéb eszközt emeltek a felszínre. Mivel elsüllyedésekor az Anna királynő bosszúja jól fel volt fegyverezve, a kutatók sok ágyút és lövedéket találtak, valamint néhány, a legénység tagjai által használt kézifegyver maradványait is azonosították. A legfontosabb leletek közé tartozik egy harang és egy horgony is.
A roncs 2004-ben bekerült az amerikai Nemzeti Történelmi Helyek Nyilvántartásába (National Register of Historic Places).