Algériai polgárháború
az algériai kormány és iszlamista fegyveres csoportok közötti polgárháború (1991–2002) / From Wikipedia, the free encyclopedia
Az algériai polgárháború (arabul: الْحَرْبُ الْأَهْلِيَّةُ الجَزَائِرِيَّةُ, franciául nevezik décennie noire-nak, vagyis fekete évtized-nek vagy décennie du terrorisme-nak, azaz a terrorizmus évtized-ének) 1991 és 2002 között az észak-afrikai Algériában tomboló belső fegyveres konfliktus, amely bizonyos mértékig kihatott Európára (elsősorban Franciaországra). Ez a polgárháború a hidegháború utáni időszak egyik legvéresebb konfliktusa, mely esztelen brutalitásáról is hírhedté vált. A becslések szerint 150 ezer főt is meghaladó halottja volt a több mint egy évtizedig tomboló erőszaknak.
A franciák ellen vívott függetlenségi harcról lásd az Algériai háború szócikket! |
Algériai polgárháború | |||
A hidegháború utáni konfliktusok | |||
Utcakép az algériai polgárháborúban | |||
Dátum | 1991. december 26. – 2002. február 8. | ||
Helyszín | Algéria, Észak-Afrika | ||
Casus belli | Az 1991-es választások eredményének érvénytelenítése | ||
Eredmény | Az algériai kormány győzelme | ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Veszteségek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
150-200 000 halott | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Algériai polgárháború témájú médiaállományokat. |
A háborúban elsősorban iszlamista frakciók, azok szélsőséges ágai harcoltak a kormány és olykor egymás ellen is. Ezzel szemben az algériai polgárháború nem volt a hagyományos értelemben vehető katonai konfliktus, mert sokkal jellemzőbbek voltak a terrorista támadások, a civil lakosság (különösen a berber etnikumú lakosság) körében művelt népirtások és más kegyetlenkedések. Az egyik hadviselő félnek, az Algériai Iszlamista Hadseregnek (röviden GIA) az értelmetlen brutalitása, amelynek elszenvedői a berberek és a muzulmán algériai civil lakosság voltak, oly mértékben elfajult, hogy azt még a csoportot támogató Al-Káida terrorszervezet is megsokkalta, ezért az Iszlamista Hadsereg megszakította kapcsolatait az Al-Káidával is.
A polgárháború alatt mindegyik fél hallatlan kegyetlenségről tett tanúbizonyságot. A kormányzat az ellenzékkel szemben, míg az ellenzéki erők a kormányt támogatók és a civil lakosság, illetve a berber kisebbség ellen elkövetett atrocitások és gyilkosságok tekintetében nem válogattak az eszközökben. Közel húszezer ember rejtélyes eltűnését tulajdonítják az algériai állami titkosszolgálatnak, a DRS-nek,[1] akiket feltehetően a szolgálat meggyilkolt.[2] Idővel az algériai polgárháború olyan infernális mélységekbe süllyedt, hogy szinte mindenki célponttá vált, s gyakorlatilag már senki sem lehetett biztonságban.
Az algériai polgárháború még mindig rengeteg kérdést vett fel, amelynek oka a számos bizonytalan állítás vagy a szándékosan eltúlzott, eltorzított, esetleg elhallgatott információ.[1] Szerepet játsszanak ebben azok a külföldi vélemények, amelyek leggyakrabban az algíri kormányt okolták a bajokért, míg az az iszlamistákkal kapcsolatos állításokat eltúlzottnak tartották.[1] Ugyanakkor a kormány minden fegyveres támadásért vagy terrorista merényletért és a mészárlásokért a vele szembenálló erőket tette felelőssé,[1] akiket kivétel nélkül terroristának nevezett. Erre alapozva pedig mindegyik fél csak az erőszakot tekintette egyetlen lehetséges válaszként.[1]
A polgárháború miatt Algéria távolmaradt az öbölháborútól is. Még számos arab ország Kuvait megszállása miatt Szaddám Huszein ellen állt ki és fegyveresen segítette az Amerikai Egyesült Államok vezette koalíciót, addig az algíri kormány ugyanezt nem tette meg, mert a polgárháború előestéjén az iszlamista frakciók által feltüzelt tömegek nyíltan kifejezték az Irak melletti szimpátiájukat, s erősödött az országban a nyugatellenesség, így a kormánynak mindenképp óvatosan kellett kezelnie a kérdést.[3] Ez viszont rögvest maga után vonta Szaúd-Arábia és Algéria kapcsolatának megromlását is.[1]
A harcok nem érintették Algéria azon területeit, ahol az ország fő devizaforrását jelentő kőolajkitermelés folyt, ezért az algériai olajexportot a polgárháború nem zavarta meg.