Adattípus
From Wikipedia, the free encyclopedia
A számítástechnikában és a számítógépes programozásban az adattípus (vagy egyszerűen típus) adatértékek gyűjteménye vagy csoportosítása, amelyet általában a lehetséges értékek halmaza, az ezeken az értékeken végzett megengedett műveletek halmaza és/vagy ezen értékek megjelenítése határoz meg.[1]
Nem tévesztendő össze a következővel: adatszerkezet. |
Egy programban az adattípus-specifikáció korlátozza azokat a lehetséges értékeket, amelyeket egy kifejezés, például egy változó vagy egy függvényhívás felvehet. A szó szerinti adatok esetében megmondja a fordítónak vagy interpreternek, hogy a programozó hogyan kívánja használni az adatokat. A legtöbb programozási nyelv támogatja a következő alapvető adattípusokat: egészek (különböző méretűek), lebegőpontos számok (amelyek a valós számokat közelítik), karakterek és booleanek.[2]
A programozási nyelvek explicit vagy implicit módon támogatják az adattípusok használatát, amelyeket statikusan vagy dinamikusan ellenőrizve kényszerítenek, ezzel biztosítják, hogy érvényes, helyes programokat hozzon létre az adott nyelv.