2020-as hegyi-karabahi háború
From Wikipedia, the free encyclopedia
A 2020-as hegyi-karabahi háború a Törökország által támogatott Azerbajdzsán és az Örményország által támogatott, saját magát függetlennek kikiáltott Hegyi-Karabah Köztársaság közötti háború volt, mely Hegyi-Karabahban és az azt körül ölelő területeken zajlott. Ez a meg nem oldott a régió miatti konfliktus 2020-as eszkalálódása, melyet a nemzetközi közösség Azerbajdzsán részeként tart számon, de a valóságban Hegyi-Karabah irányítja, ahol az örmények vannak többségben.[lower-alpha 5]
2020-es hegyi-karabahi háború | |||
hegyi-karabahi konfliktus és orosz—török proxy konfliktus | |||
Az Azerbajdzsán által a háború alatt visszafoglalt területek
A tűzszünet értelmében visszakapott területek.
Laçıni-folyosó és Dadivank kolostor, ahol orosz békefenntartók állomásoznak. | |||
Dátum | 2020. szeptember 27. – november 10.[1] | ||
Helyszín | Hegyi-Karabah és az azt körül ölelő örmény területek, örmény-azeri határ. | ||
Eredmény | Azerbajdzsán győzelme[2][3]
| ||
Terület- változások | A háború alatt:
A tűzszünet után:
| ||
Harcoló felek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Parancsnokok | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Haderők | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
Veszteségek | |||
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||
| |||
| |||
A Wikimédia Commons tartalmaz 2020-as hegyi-karabahi háború témájú médiaállományokat. |
Ez a szócikk a 2020-as katonai konfliktusról szól szól. Hasonló címmel lásd még: hegyi-karabahi háború. |
Az összecsapások 2020. szeptember 27-én reggel kezdődtek a Hegyi-Karabahi Találkozási Vonalnál, melyet a hegyi-karabahi háború (1988—1994) után hoztak létre. Erre válaszul Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság statáriumot hirdetett, és teljes hadseregét mozgósította.[91][92] Eközben Azerbajdzsán is statáriumot hirdetett [93] Ezzel együtt kijárási tilalmat és részleges mobilizálást is elrendelt.[94] Törökország katonailag támogatta Azerbajdzsánt, de ennek mértéke kétséges.[95][96] Úgy gondolják, Törökország azért avatkozott be a háborúba, hogy ezzel is kiterjessze a befolyási övezetét azzal, hogy Azerbajdzsánt bent tartja a háborúban, és így marginalizálja Oroszország befolyását a területen.[95][97]
Nemzetközi elemzők szerint a háború azerbajdzsáni offenzívával indult,[95][98] melynek fő célja a kevésbé hegyes déli Hegyi-Karabah visszafoglalása volt. Ezt a részt könnyebb megtámadni, mint a terület jobban védett belső területeit.[99] A háborúra jellemző volt a drónok, érzékelők, nagy hatótávolságú nehéztüzérség bevetése[100] ezen kívül sok rakétát is kilőttek, valamint bevetették az állami propagandát, az információs hadviselésbe pedig bevonták a hivatalos kormányzati közösségi médiás oldalakat is.[101] Az áldozatok száma mindkét oldalon pár ezer körül lehetett.[102] Több ország és az Egyesült Nemzetek Szervezete is élesen elítélte a harcokat, mindkét felet a békés megoldásokra intettek, és azt akarták, hogy késlekedés nélkül induljanak meg az érdemi tárgyalások.[103] Oroszország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok is hiába ért el a területen tűzszünetet, ezek nem voltak tartósak.[104]
Şuşa, Hegyi-Karabah második legnagyobb városának elfoglalása után tűzszüneti megállapodást kötött Azerbajdzsán elnöke, İlham Əliyev, Örményország miniszterelnöke, Nikol Pasinján és Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin Eszerint moszkvai idő szerint 2020. november 10-én 00:00-tól minden harci tevékenységet felfüggesztenek.[105][106][107] Hegyi-Karabah elnöke, Arayik Harutyunyan szintén beleegyezett a harcok beszüntetésébe.[108] A megállapodás értelmében a harcoló felek megőrzik Hegyi-Karabahban az ellenőrzésük alatt álló területeket, miközben Örményország szárazföldi összeköttetést Azerbajdzsánnak a Törökországgal és Iránnal határos Nahicseván exklávéjához.[109] Körülbelül 2000 orosz katonát küldtek az Örményország és Hegyi-Karabah határán lévő Laçıni-folyosóhoz, ahol legalább öt évig fognak állomásozni.[1]