Ülő Bika
hunkpapa lakota törzsfőnök / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ülő Bika (sziú nyelven: Tatanka Ijotake, angolul: Sitting Bull, 1831 – 1890. december 15.) amerikai indián sámán és a hunkpapa sziúk vezetője, aki mintegy 1200 sziú és sájen (cheyenne) harcosával 1876. június 25-én a Little Bighorn-i csatában megsemmisítő győzelmet aratott az amerikai hadsereg George Armstrong Custer által vezetett 7. lovasezrede fölött.
Ülő Bika | |
Született |
1831[1][2][3][4][5] Grand River |
Elhunyt | 1890. december 15. (58-59 évesen)[3][4][6][7] Dakota Territory |
Állampolgársága | amerikai |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Foglalkozása | törzsfőnök |
Tisztsége | törzsfőnök |
Halál oka | lőtt seb |
Ülő Bika aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ülő Bika témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A sziúk felkelése azért tört ki, mert 1868-ban az Egyesült Államok kormánya elűzte a bennszülötteket az eredetileg nekik ítélt földjeikről, miután a területükön lévő Fekete-hegyekben aranyat találtak a pionírok. Ekkortól kezdődött el a sziúk üldöztetése.
Az amerikai kormány megtorlása elől Ülő Bika Kanadába vezette törzsét, ahol 1881-ig éltek. 1881. július 20-án visszatért szülőföldjére, és harcosaival letette a fegyvert az amerikai csapatok előtt Fort Bufordnál, Dakota Területen, a Yellowstone és Missouri folyók összefolyásánál. Az amerikai kormány amnesztiát ígért neki. Népével együtt a mai Standing Rock Sziú Rezervátum területére deportálták.
Életének későbbi szakaszában Ülő Bika Buffalo Bill bölényvadász és showman vadnyugati show-műsorával járta az országot, és nagy népszerűségnek örvendett. Amikor a közönséghez kellett szólnia, gyakran anyanyelvén megátkozta őket, a hallgatóság nagy tapsa közepette.
„ | Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet kötelezni, hogy úgy éljen, ahogy a varjú él. | ” |
– Ülő Bika[8] |