Ábrahám (Terah fia)
próféta / From Wikipedia, the free encyclopedia
Ábrahám (héberül: אַבְרָהָם Avraham, tibériai kiejtésselʾAḇrāhām, askenázi kiejtéssel Avrom, Avrohom vagy Avruhom; jelentése: sokak apja/vezére; arabul: ابراهيم, Ibrāhīm) próféta volt, akit a judaizmus mellett a kereszténység, az iszlám és számos kisebb egyház is ősatyaként tisztel.
Ez a szócikk a prófétáról szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrahám (egyértelműsítő lap). |
Ábrahám | |
Az angyal megakadályozza Izsák feláldozását. Ábrahám és Izsák, Rembrandt | |
Született | i. e. 1813 |
Szülei | Terah |
Felesége | Sára |
Közös utód | Izsák |
2. felesége | Hágár |
Közös utód | Izmael |
3. felesége | Ketúrá |
Közös utód | Zimrán, Joksán, Médán, Midián, Isbák, Súah |
Elhunyt | i. e. 1638 (174-175 évesen)[1] |
Szerepe | Ősatya a judaizmus, a kereszténység és az iszlám szerint. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ábrahám témájú médiaállományokat. |
Ábrahám nem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztek zsidók. Viszont Sém leszármazottjaként Ábrahám sémita volt.[2] Történetét a Teremtés könyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, az ismaeliták (arabok), a midianiták és az edomiták ősatyja. Terah (vagy Terach) fia volt, Nákhor és Hárán testvére. A zsidó hagyomány szerint ő az egyistenhit megalapítója.[3] A Teremtés könyvében legelőször Ábrám névvel jelenik meg, amely feltehetőleg "magasztalt atyát" jelent.[4] A könyv 17. fejezetének ötödik versében az Úr és Ábrám között kötött szövetség emlékére változik át neve Ábrahámra:
- És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged. (Ter. 17:5)[5]
Ábrahám Noé tizedik és Ádám huszadik leszármazottja volt. Harránból származott, csak a kései hagyomány származtatja a khaldeai Ur városából. Itt kötötte meg a fentebb is említett szövetséget az Úrral, amely szerint Ábrahám és népe egyedül őt ismeri el istenének, és cserébe az Úr neki adja Kánaán földjét, és nemzedékét megsokasítja. A szövetség miatt indult el Ábrahám és népe az ígéret földjére. A judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot, szokás ábrahámi vallásoknak is nevezni, ugyanis ezek szent könyveiben Ábrahám ősatyaként, a vallás alapítójaként jelenik meg. Mellettük számos egyéb vallás és felekezet is épít az ábrahámi örökségre (így például a bahái vallás[forrás?]). A zsidó vallásban Ábrahámot gyakran az Avraham Avinu (אַבְרָהָם אָבֿינו, askenázi kiejtéssel Avrom Ovinu) névvel illetik, amelynek fordítása hozzávetőleg "Atyánk, Ábrahám". Isten megígérte Ábrahámnak, hogy leszármazottain keresztül a világ minden nemzete áldott lesz.[6] Ezt a kereszténység hagyományosan Krisztusra való utalásként fogja fel.[7] Az ábrahámi vallások követői egyaránt úgy tekintenek rá, mint Izráel népének atyjára, hiszen első feleségétől, Sárától születik meg Izráel apja, Izsák. A muszlimok iszlám prófétaként tekintenek Ábrahámra, ugyanis második feleségétől, Hágártól született meg Mohamed elődje, Izmael. Noha Ismáel volt Ábrahám elsőszülött fia, az Ószövetség mégis Izsákot tekintette jogos utódnak, mivel a Szentírás Hágárt Sára szolgálójaként említi.